Sng Énekek éneke, fejezet Énekek éneke, fejezet 3
A Menyasszony hűsége
Az én ágyasházamban éjjeleken keresém azt, a kit szeret az én lelkem,
keresém őt, és meg nem találtam.
Immár felkelek és eljárom a várost,
a tereket és az utczákat,
keresem azt, a kit szeret az én lelkem;
keresém őt, és nem találám.
Megtalálának engem az őrizők, a kik a várost kerülik. Mondék nékik:
Láttátok-é azt, a kit az én lelkem szeret?
Alig mentem vala el azoktól,
mikor megtaláltam azt, a kit az én lelkem szeret.
Megragadám őt, el sem bocsátám,
mígnem bevivém őt anyám házába,
és az én szülőmnek ágyasházába.
Kényszerítelek 3,5: rész2,7. 8,4. titeket, Jeruzsálemnek leányai,
a vadkecskékre, és a mezőnek szarvasira,
fel ne költsétek és fel ne serkentsétek a szerelmet,
valamíg ő akarja.
Kicsoda az, a ki feljő 3,6: rész8,5. a pusztából,
mint a füstnek oszlopa?
mirhától és tömjéntől illatos,
a patikáriusnak minden jó illatú porától.
Ímé, ez a Salamon gyaloghintaja,
hatvan erős férfi van körülötte,
Izráelnek erősei közül!
Mindnyájan fegyverfogók, hadakozásban bölcsek,
kinek-kinek oldalán fegyvere,
az éjszakának félelme ellen.
Hálóágyat csinált magának Salamon király
a Libánus fáiból.
Oszlopait ezüstből csinálta,
oldalát aranyból, ágyát biborból,
belső része ki van rakva szeretettel,
a Jeruzsálemnek leányi által.
Jőjjetek ki, és nézzétek, Sionnak leányai,
Salamon királyt a koronában,
melylyel megkoronázta őt az anyja,
az ő eljegyzésének napjára, és az ő szíve vígasságának napjára!