2Ch 2 Krónikák, fejezet A krónikák második könyve, fejezet 16
Asa Baása által megtámadtatik, vétkezik az Úr ellen és az ő prófétája ellen
(Vers 1–6. v. ö. 1 Kir. 15,16–22.)
Asa király uralkodásának harminczhatodik esztendejében 16,1: 1 Kir. 15,17–22. feljöve Baása, az Izráel királya Júda ellen, és 16,1: Józs. 18,21.25. megépíté Rámát, hogy ne engedjen senkit se kimenni, se bemenni Asához a Júda királyához. De Asa az Úrnak és a királynak tárházából hoza ki 16,2: 1 Kir. 15,18. ezüstöt, aranyat, és küldé azt Benhadádnak, a Siriabeli királynak, a ki lakik vala Damaskusban, mondván: Szövetség van köztem és te közötted, a mint az én atyám és a te atyád között is volt azelőtt. Ímé küldök néked ezüstöt és aranyat. Menj el, bontsd fel a te szövetségedet Baásával, az Izráel királyával, hogy távozzék 16,3: vers 1. el tőlem. És engedvén Benhadád Asa királynak, elküldé az ő seregének vezéreit Izráel városai ellen, és bevevé Ijont, Dánt, Abelmáimot és Nafthali minden kincses városait. A mit mikor meghallott Baása, abbanhagyta Ráma építését és megszünteté munkáját. Akkor Asa király felvevé az egész Júda népét, és Rámából a köveket és a fákat mind elhordák, a melyekkel Baása a várost építi vala, és azokból Gébát és Mispát építé. Az időben méne Hanáni próféta Asához, a Júda királyához, és monda néki: Mivel a Siriabeli királyban volt bizodalmad, 16,7: Jer. 17,5. és nem az Úrban, a te Istenedben bízál: ezért szabadult meg a Siriabeli király hada a te kezedből. Avagy nem vala-é a 16,8: rész14,9. Szerecseneknek és a Libiabelieknek nagy seregök, felette sok szekereik és lovagjaik? Mindazáltal, mivel az Úrban volt bizodalmad, kezedbe adá azokat; Mert az Úr szemei 16,9: Jób 34,21. forognak az egész földön, hogy hatalmát megmutassa azokhoz, a kik ő hozzá teljes szívvel ragaszkodnak; bolondul 16,9: Jer. 17,5. cselekedél ebben; azért mostantól kezdve háborúk lesznek te ellened. Akkor megharaguvék Asa a prófétára, és veté őt a tömlöczházba, mert igen megharagudott vala e szóért reá; és ugyanakkor Asa a nép közül is sokat megnyomoríta.
Asa halála
(Vers 11–14: v. ö. 1 Kir. 15,23–24.)
De ímé Asának mind első, mind utolsó dolgai meg vannak írva a Júda és az Izráel királyainak könyvében. És megbetegedék Asa, királyságának harminczkilenczedik esztendejében lábaira, annyira, hogy igen súlyos volt az ő betegsége; mindazáltal betegségében is nem az Urat keresé, hanem az orvosokat. És elaluvék Asa az ő atyáival, és meghala az ő királyságának negyvenegyedik esztendejében. És eltemeték őt az ő sírjába, a melyet magának vágatott vala a Dávid városában; és helyezék őt az ágyba, a melyet megtöltének drága fűszerekkel, s kenőcscsé feldolgozott 16,14: 1 Móz. 50,2. jó illatokkal, és érette felette nagy égést rendezének.