2Sa 2 Sámuel, fejezet Sámuel második könyve, fejezet 5
A többi törzsek felkenik Dávidot
(Vers 1–10: v. ö. 1 Krón. 11,1–9.)
Eljövének pedig 5,1: rész3,17–19. 1 Krón. 11,1. Dávidhoz Hebronba Izráelnek minden nemzetségei, és szólának ilyenképen: Ímé mi a te csontodból és testedből valók vagyunk, Mert ennekelőtte is, mikor Saul uralkodott felettünk, te vezérelted ki s be Izráelt, és az Úr azt mondotta néked: Te legelteted 5,2: Zsolt. 78,70.71. az én népemet, az Izráelt, és te fejedelem leszel Izráel felett. Eljövének azért Izráelnek minden vénei a királyhoz Hebronba, és frigyet tőn velek Dávid király Hebronban az Úr előtt, és királylyá kenék Dávidot 5,3: rész2,4.7. Izráel felett. Harmincz esztendős vala Dávid, mikor uralkodni kezde, és negyven esztendeig uralkodék. Hebronban uralkodék a 5,5: rész2,4.7. 1 Kir. 2,11. Júda nemzetségén hét esztendeig és hat hónapig; és Jeruzsálemben uralkodék harminczhárom esztendeig az egész Izráel és Júda nemzetségein.
Dávid beveszi Jeruzsálemet
Felméne pedig a király és az ő népe Jeruzsálembe a 5,6: Csel. 7,45. Jebuzeusok ellen, kik azt a földet lakják vala, ők azonban azt mondák Dávidnak: Nem jössz ide be, hanem a sánták és vakok elűznek téged! melylyel azt jelenték: Nem jő ide be Dávid. Bevevé mindazáltal Dávid a Sion várát, és az immár a Dávid 5,7: vers 9. rész6,12. városa. Mert azt mondá Dávid ama napon: Mindenki, a ki vágja 5,8: 1 Krón. 11,6. a Jebuzeusokat, menjen fel a csatornához és vágja ott a sántákat és a vakokat, a kiket 5,8: vers 6. gyűlöl a Dávid lelke. Ezért mondják: Vak és sánta ne menjen be a házba! És lakozék Dávid abban a 5,9: vers 7. 2 Krón. 11,6.7. várban, és nevezé azt Dávid városának; és megépíté Dávid köröskörül, Millótól fogva befelé. Dávid pedig 5,10: rész3,1. folytonosan emelkedék és növekedék, mert az Úr, a Seregeknek Istene vala ő vele.
Dávid családja és győzelmei
(Vers 11–25: v. ö. 1 Krón. 14,1–16.)
Követeket külde pedig 5,11: 1 Krón. 14,1. Hirám, Tírusnak királya Dávidhoz, és czédrusfákat is, ácsmestereket és kőmíveseket, és építének házat Dávidnak. És belátta Dávid, hogy az Úr megerősítette őt az Izráel felett való királyságában, és hogy felmagasztalta az ő királyságát az ő népéért, Izráelért. Vőn pedig még magának 5,13: 1 Krón. 3,1.9. Dávid ágyasokat, és 5,13: 5 Móz. 17,17. feleségeket Jeruzsálemből, minekutána Hebronból oda ment; és lőnek még Dávidnak fiai és leányai. És ezek a nevei azoknak, a kik Jeruzsálemben születtek: 5,14: 1 Krón. 3,5–9. Sammua, Sóbáb, Nátán, Salamon, Ibhár, Elisua, Néfeg, Jáfia, Elisáma, Eljada és Elifélet. Mikor pedig a Filiszteusok meghallották, hogy királylyá kenték 5,17: 1 Krón. 14,8. Dávidot az Izráelen; felkelének mind a Filiszteusok, hogy Dávidot megkeressék; melyet megértvén Dávid, aláméne az erősségbe. A Filiszteusok pedig elérkezének és elszéledének a Réfaim völgyében. Megkérdé azért Dávid az Urat ilyen szóval: Elmenjek-é a Filiszteusok ellen? Kezembe adod-é 5,19: 1 Sám. 30,8. őket? Felele az Úr Dávidnak: Menj el, mert kétség nélkül kezedbe adom a Filiszteusokat. Elérkezék azért Dávid Baál Perázimba, és megveré ott őket Dávid, és monda: Szétszórta az Úr ellenségimet előttem, mint a víz szokott eloszlani; azért nevezé azt a helyet Baál Perázimnak. És ott hagyák az ő bálványaikat, melyeket felszedének 5,21: 1 Krón. 14,12. 2 Móz. 23,24. 4 Móz. 32,20. 5 Móz. 7,25. Dávid és az ő szolgái. Azután ismét feljövének a Filiszteusok, és elszéledének a Réfaim völgyében. Megkérdé azért Dávid az Urat, ki ezt felelé: Ne menj most reájok; hanem kerülj a hátuk mögé és a szederfák ellenében támadd meg őket. És mikor a szederfák tetején indulásnak 5,24: 2 Kir. 7,6.7. zaját fogod hallani, akkor indulj meg, mert akkor kimegy te előtted az Úr, hogy megverje a Filiszteusok táborát. És úgy cselekedék Dávid, a mint megparancsolta vala néki az Úr: és vágta 5,25: vers 20. rész3,18. a Filiszteusokat Gibeától fogva, mind addig, míg 5,25: Józs. 16,10. Gézerbe mennél.