Gen 1 Mózes, fejezet Mózes első könyve, fejezet 18
Az Úr látogatása Ábrahámnál
Megjelenék pedig ő néki az Úr a Mamré tölgyesében, és ő űl vala a sátor ajtajában, a hő napon. És felemelé az ő szemeit, és látá, hogy ímé 18,2: Zsid. 13,2. három férfiú áll ő előtte. És látván, eléjök siete a sátor ajtajából, és földig meghajtá magát. És monda: Jó Uram, ha kedves vagyok te előtted, kérlek, ne kerüld el a te szolgádat. Hadd hozzanak, kérlek, egy kevés vizet, és mossátok meg a ti lábaitokat, és dőljetek le a fa alatt. Én pedig hozok egy falat kenyeret, hogy erősítsétek meg a ti szíveteket, azután menjetek tovább, mert azért tértetek be a ti szolgátokhoz. És mondának: Cselekedjél, a mint szólál. És besiete Ábrahám a sátorba Sárához, és monda: Siess, gyúrj meg három mérték lisztlángot, és csinálj pogácsát. A baromhoz is elfuta Ábrahám, és hoza egy gyenge kövér borjút, és adá a szolgának, az pedig siete azt elkészíteni. És vőn vajat és tejet, és a borjút, melyet elkészített vala, és eléjök tevé: és ő mellettök áll vala a fa alatt, azok pedig evének.
Izsák újra megigértetik
És mondának néki: Hol van Sára a te feleséged? Ő pedig felele: Ímhol van a sátorban. És monda: 18,10: rész17,19. 21,2. Róm. 9,9. Esztendőre ilyenkor bizonynyal megtérek hozzád és ímé akkor a te feleségednek Sárának fia lesz. Sára pedig hallgatózik vala a sátor ajtajában, mely annak háta megett vala. Ábrahám 18,11: rész17,17. Zsid. 11,11. pedig és Sára élemedett korú öregek valának; megszünt vala Sáránál az asszonyi természet. Nevete azért Sára ő magában, mondván: Vénségemre lenne-é gyönyörűségem? meg az én uram is öreg! És monda az Úr Ábrahámnak: Miért nevetett Sára, ezt mondván: Vajjon csakugyan szűlhetek-é, holott én megvénhedtem? Avagy az Úrnak lehetetlen-é 18,14: Mát. 19,26. valami? Annak idején, esztendőre ilyenkor visszatérek hozzád, és fia lesz Sárának. Sára pedig megtagadá, mondván: Nem nevettem én; mivelhogy fél vala. De monda az Úr: Nem úgy van, mert bizony nevettél.
Az Úr megjelenti Sodoma vesztét
Azután felkelvén onnan azok a férfiak, Sodoma felé tartanak vala. Ábrahám is velök méne, hogy elkisérje őket. És monda az Úr: 18,17: Ámós 3,7. Eltitkoljam-é én Ábrahámtól, a mit tenni akarok? Holott Ábrahám nagy és hatalmas néppé lesz; és 18,18: rész12,3. 22,18. 26,4. Csel. 3,25. Gal. 3,8. benne megáldatnak a földnek minden nemzetségei. Mert tudom róla, hogy megparancsolja az ő fiainak és az ő házanépének ő utánna, hogy megőrizzék az Úrnak útát, igazságot és törvényt tévén, hogy beteljesítse az Úr Ábrahámon, a 18,19: vers 18. rész22,17. mit szólott felőle. Monda azután az Úr: Mivelhogy Sodomának és Gomorának kiáltása megsokasodott, és mivelhogy az ő bűnök felettébb megnehezedett: Alámegyek azért és meglátom, vajjon 18,21: Jer. 32,19. Jób. 34,21.22. teljességgel a hozzám felhatott kiáltás szerint cselekedtek-é vagy nem? tudni akarom.
Ábrahám közbenjárása
És elfordulának onnan a férfiak, és menének Sodomába: Ábrahám 18,22: rész19,27. pedig még az Úr előtt áll vala. És hozzá járula Ábrahám és monda: Avagy elveszted-é az igazat is a gonoszszal egybe? Talán van ötven igaz abban a városban, avagy elveszted-é, és nem kedvezel-é a helynek az ötven igazért, a kik abban vannak? Távol legyen tőled, hogy ilyen dolgot cselekedjél, hogy megöld az igazat a gonoszszal, és úgy járjon az igaz mint a gonosz: Távol legyen tőled! Avagy az egész föld 18,25: Róm. 3,6. Jób 34,10–12. bírája nem szolgáltatna-é igazságot? És monda az Úr: 18,26: Jer. 5,1. Ha találok Sodomában a városon belől ötven igazat, mind az egész helynek megkegyelmezek azokért. És felele Ábrahám, és monda: Immár merészkedtem szólani az én Uramnak, noha én por és hamu vagyok. Ha az ötven igaznak talán öt híja lesz, elveszted-é az öt miatt az egész várost? És monda: Nem vesztem el, ha találok ott negyvenötöt. És ismét szóla hozzá és monda: Hátha találtatnak ott negyvenen? És monda Ő: Nem teszem meg a negyvenért. Mégis monda: Kérlek, ne haragudjék meg az én Uram ha szólok: Hátha találtatnak ott harminczan? És Ő felele: Nem teszem meg, ha találok ott harminczat. És ő monda: Immár merészkedtem szólani az én Uramnak: Hátha találtatnak ott húszan? Felele: Nem vesztem el a húszért. És monda: 18,32: Bir. 6,39. Ne haragudjék kérlek az én Uram ha szólok még ez egyszer: Hátha találtatnak ott tízen? És Ő monda: Nem vesztem el a tízért. És elméne az Úr, minekutánna elvégezte Ábrahámmal való beszélgetését; Ábrahám pedig megtére az ő helyére.