Ecc PrédikátorPrédikarinn, fejezetkafli A prédikátor könyvePrédikarinn, fejezetkafli 7

Þýðingar

A bölcseség, megelégedettség és egyszerűség ajánlása

Jobb a jó hír 7,1: Péld. 22,1. a drága kenetnél; és a halálnak napja jobb az ő születésének napjánál. Jobb a siralmas házhoz menni, hogynem a lakodalomnak házához menni; mivelhogy minden embernek ez a vége, és az élő ember megemlékezik arról. Jobb a szomorúság a nevetésnél; mert az orczának szomorúsága 7,3: 2 Kor. 7,10.11. által jobbá lesz a szív. A bölcseknek elméje a siralmas házban van, a bolondoknak pedig elméje a vígasságnak házában. Jobb a bölcsnek dorgálását 7,5: Zsolt. 141,5. hallani, hogynem valaki hallja a bolondoknak éneklését. Mert olyan a bolondnak nevetése, mint a tövisnek 7,6: Zsolt. 58,10. ropogása a fazék alatt; ez is hiábavalóság! Mert a zsarolás megbolondítja a bölcs embert is, és az elmét elveszti az ajándék. Jobb akármi dolognak vége annak kezdetinél; jobb a tűrő, hogynem a kevély. Ne légy hirtelen a lelkedben a haragra; mert a harag a bolondok kebelében nyugszik. Ne mondd ezt: mi az oka, hogy a régi napok jobbak voltak ezeknél? mert nem bölcseségből származik az ilyen kérdés. Jó a bölcseség az örökséggel, és előmenetelökre van az embereknek, a kik a napot látják. Mert a bölcseségnek árnyéka alatt, és a gazdagságnak árnyéka alatt egyformán nyugszik az ember! de a tudomány hasznosb, 7,12: Péld. 13,14. mivelhogy a bölcseség életet ád az ő urainak. Tekintsd meg az Istennek cselekedetit; mert kicsoda teheti egyenessé, a mit ő görbévé tett? A jó szerencsének idején élj a jóval; a gonosz szerencsének idején pedig jusson eszedbe, hogy ezt is, épen úgy, mint azt, Isten 7,14: Ésa. 45,7. szerzette, a végre, hogy az ember semmit abból eszébe ne vegyen, a mi reá következik. Mindent láttam az én hiábavalóságomnak napjain: van oly igaz, a ki az ő igazságában elvész; és van gonosz ember, a ki az ő életének napjait 7,15: Zsolt. 63,4–17. meghosszabbítja az ő gonoszságában. Ne légy felettébb igaz, és felettébb ne 7,16: Róm. 12,3.16. bölcselkedjél; miért keresnél magadnak veszedelmet? Ne légy felettébb gonosz, és ne légy balgatag; miért halnál meg időd előtt? Jobb, hogy ezt megfogd, és amattól is a te kezedet meg ne vond; mert a ki az Istent féli, mind ezektől megszabadul! A bölcseség megerősíti a bölcset inkább, mint tíz hatalmas, a kik a városban vannak. Mert 7,20: 1 Kir. 8,46. 1 Ján. 1,8. nincs egy igaz ember is a földön, a ki jót cselekednék és nem vétkeznék. Ne figyelmezz minden beszédre, melyet mondanak, hogy meg ne halld szolgádat, hogy átkoz téged. Mert sok esetben tudja a te lelked is, hogy te is gonoszt mondottál egyebeknek. Mind ezeket megpróbáltam az én bölcseségem által. Mikor azt gondolám, hogy bölcs vagyok, én tőlem a bölcseség távol vala. Felette igen messze van, a mi van, és felette mélységes; kicsoda tudhatja meg azt? Fordítám én magamat és az én szívemet a bölcseségnek és az okoskodásnak tudására, kutatására és keresésére; azonképen hogy megtudjam a bolondságnak gonoszságát, és a tévelygésnek balgatagságát. És találtam egy dolgot, mely keservesb a halálnál; tudniillik az olyan asszonyt, a kinek a szíve olyan, mint a tőr 7,26: Péld. 5,4. 6,26. 22,14. és a háló, kezei pedig olyanok, mint a kötelek. A ki Isten előtt kedves, megszabadul attól; a bűnös pedig megfogattatik attól. Lásd, ezt találtam, azt mondja a prédikátor; mikor gyakorta nagy szorgalmassággal keresém a megfejtést, A mit az én lelkem folyton keresett, és nem találtam. Ezer közül egy embert találtam; de asszonyt mind ezekben nem találtam. Hanem lásd, ezt találtam, hogy az Isten teremtette az embert igaznak; 7,29: 1 Móz. 1,27. ők pedig kerestek sok kigondolást.