Psa Zsoltárok, zsoltár A zsoltárok könyve, zsoltár 40
A megmentett kegyes Istennek hálával, engedelmességgel és könyörgéssel áldozik
Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára. Várván vártam az 40,2: Zsolt. 38,16. Urat, és hozzám hajolt, és meghallgatta kiáltásomat. És kivont engem a pusztulás gödréből, a sáros 40,3: Zsolt. 69,3.15.16. fertőből, és sziklára állította fel lábamat, megerősítvén lépteimet. És új éneket adott szájamba, a mi Istenünknek dicséretét; sokan látták és megfélemlettek, és bíztak az Úrban. Boldog ember az, a ki az Úrba vetette bizodalmát, és nem fordul a kevélyekhez és a hazugságra vetemedettekhez! Sokat cselekedtél te, Uram Istenem, a te csodáiddal és terveiddel mi érettünk; semmi sem hasonlítható hozzád; hirdetném és elbeszélném, de többek, semhogy elszámlálhatnám. Véres áldozatot és 40,7: Zsolt. 51,18. Zsid. 10,5. ételáldozatot nem kedveltél; füleimet fölnyitottad; égőáldozatot és 40,7: Zsolt. 50,9–14. bűnért való áldozatot sem kívántál. Akkor azt mondtam: Ímé jövök; a könyvtekercsben írva van felőlem, Hogy teljesítsem a te akaratodat; ezt kedvelem, én Istenem, a te törvényed keblem közepette 40,9: Ésa. 51,7. Zsolt. 119,70. 80–92. van. Vígan hirdetem az igazságosságot a nagy gyülekezetben; ímé, nem tartom vissza ajkamat, te tudod, óh Uram! Igazságosságodat nem rejtem el szívemben, elmondom a te hűségedet és segítségedet; nem titkolom el kegyelmedet és igazságodat a nagy gyülekezetben. Te, Uram, ne tartsd vissza tőlem irgalmadat; kegyelmed és igazságod mindig megóvnak engem. Mert bajok vettek engem körül, a melyeknek számuk sincsen; utolértek bűneim, 40,13: Zsolt. 38,5. a melyeket végig sem nézhetek; számosabbak a fejem hajszálainál, és a szívem is elhagyott engem.
(Vers 14–18: v. ö. Zsolt. 70.)
Tessék Uram néked, hogy megments engemet; siess 40,14: Zsolt. 70,2. Uram segítségemre! Szégyenüljenek 40,15: Zsolt. 70,3. meg és piruljanak mind, a kik életemre törnek, hogy elragadják azt; riadjanak vissza, gyalázat érje, a kik bajomat kívánják. Pusztuljanak el 40,16: Zsolt. 70,4. az ő gyalázatosságuk miatt, a kik azt mondják nékem: Hehé, hehé! Örülnek 40,17: Zsolt. 70,5. és örvendeznek majd mindazok, a kik téged keresnek; azt mondják mindenha: Magasztaltassék fel az Úr, a kik szeretik a te szabadításodat. Rólam is, noha én szegény 40,18: Zsolt. 70,6. és nyomorult vagyok, az én Uram visel gondot. Te vagy segítségem, szabadítóm, oh Istenem, ne késsél!