Mat Máté, fejezet Máté evangéliuma, fejezet 28
Jézus feltámadása. A feltámadottnak megjelenései. Keresztség parancsa
(Vers 1–10: v. ö. Márk 16,1–10. Luk. 24,1–10. Ján. 20,1–18.)
A szombat végén pedig, a hét első napjára 28,1: Márk 16,1–10. Luk. 24,1–10. Ján. 20,1–18. virradólag, kiméne Mária Magdaléna és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt. És ímé nagy földindulás lőn; mert az Úrnak angyala leszállván a mennyből, és oda menvén, elhengeríté a követ a sír szájáról, és reá üle arra. A tekintete pedig olyan volt, mint a villámlás, és a ruhája fehér, 28,3: Csel. 1,10. mint a hó. Az őrizők pedig tőle való féltökben megrettenének, és olyanokká lőnek mint a holtak. Az angyal pedig megszólalván, monda az asszonyoknak: Ti ne féljetek; mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek. Nincsen itt, mert 28,6: rész12,40. 16,21. 17,23. 20,19. feltámadott, a mint megmondotta volt. Jertek, lássátok a helyet, a hol feküdt vala 28,6: Csel. 2,36. az Úr. És menjetek gyorsan és mondjátok meg az ő tanítványainak, hogy feltámadott a halálból; és ímé előttetek megy Galileába; 28,7: rész26,32. ott meglátjátok őt, ímé megmondottam néktek. És gyorsan eltávozván a sírtól félelemmel és nagy örömmel, futnak vala, hogy megmondják az ő tanítványainak. Mikor pedig mennek vala, hogy megmondják az ő tanítványainak, ímé szembe jöve ő velök Jézus, mondván: Legyetek üdvözölve! Azok pedig hozzá járulván, megragadák az ő lábait, és leborulának előtte. Akkor monda nékik Jézus: Ne féljetek; menjetek el, mondjátok meg az én atyámfiainak, 28,10: Zsid. 2,11. hogy menjenek Galileába, és ott meglátnak engem. A mialatt pedig ők mennek vala, ímé az őrségből némelyek bemenvén a városba, megjelentének a főpapoknak mindent a mi történt. És egybegyülekezvén a vénekkel együtt, és tanácsot tartván, sok pénzt adának a vitézeknek, Ezt mondván: Mondjátok, hogy: Az ő tanítványai odajövén éjjel, 28,13: rész27,64. ellopák őt, mikor mi aluvánk. És ha ez a helytartó fülébe jut, mi elhitetjük őt, és kimentünk titeket a bajból. Azok pedig fölvevén a pénzt, úgy cselekedének, a mint megtanították őket. És elterjedt ez a hír a zsidók között mind e mai napig. A tizenegy tanítvány pedig 28,16: vers 7. elméne Galileába, a hegyre, a hová Jézus rendelte vala őket. És mikor megláták őt, leborulának előtte; némelyek pedig kételkedének. És hozzájuk menvén Jézus, szóla nékik, mondván: 28,18: rész11,27. Eféz. 1,20–22. Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön. Elmenvén 28,19: Márk 16,15–16. azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében, Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, a mit én parancsoltam néktek: és ímé én 28,20: rész18,20. ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen!