Psa Zsoltárok, zsoltár A zsoltárok könyve, zsoltár 110
Krisztus örök királysága és papsága
(V. ö. Máté 22,44. Csel. 2,34–35. Zsid. 1,13. 5,6.)
Dávidé; zsoltár.
Monda az Úr az én uramnak: Ülj 110,1: Máté 22,44. Márk. 12,36. Luk. 20,42. Csel. 2,34.35. Zsid. 1,13. az én jobbomon, a míg ellenségeidet zsámolyul vetem a te lábaid alá. A te hatalmad pálczáját kinyújtja az Úr Sionból, mondván: Uralkodjál ellenségeid között! A te néped készséggel siet a te sereggyűjtésed napján, szentséges öltözetekben; hajnalpir méhéből leszen ifjaidnak harmatja. Megesküdt az Úr és meg nem másítja: Pap vagy te örökké 110,4: Zsid. 5,6. 6,20. 7,17. Melkhisedek rendje szerint. Az Úr a te jobbod felől; megrontja 110,5: Zsolt. 2,9.12. az ő haragja napján a királyokat; Ítéletet tart a nemzetek között; telve lesz holttestekkel; 110,6: Jel. 14,14. 16,14. 20,8. összezúz messze földön minden főt. Az út mellett való 110,7: Fil. 2,9. Zsid. 1,3.10.12. patakból iszik; ezért emeli fel az ő fejét.