2SaΒασ Β΄ 2 SámuelΒασιλειών Β΄, fejezetκεφάλαιο Sámuel második könyveΔεύτερη Βίβλος Βασιλειών, fejezetκεφάλαιο 1

Dávid megöleti Saul koronájának hozzá vivőjét

És lőn Saul halála után, mikor Dávid visszatért az Amálekiták legyőzéséből, és (a)1,1: 1 Sám. 30,1.17.26. Dávid két napig Siklágban időzött: Ímé a harmadik napon egy férfi jöve a táborból Saultól, és az ő ruhái megszaggatva valának, (b)1,2: rész 28,4. fején pedig föld vala; és a mikor Dávidhoz ért, leesék a földre, és meghajtá magát. Monda pedig néki Dávid: Honnét jössz? Felele néki: Az Izráel táborából szaladék el. Monda néki Dávid: Mondd meg kérlek nékem, mint lőn a dolog? Ő pedig felele: Megfutamodék a nép a harczból, és a nép közül nagy sokaság esett el, és meghalának. Sőt Saul is és (c)1,4: 1 Sám. 31,2. Jonathán az ő fia meghalának. Dávid pedig mondá az ifjúnak, ki néki ezt elbeszélé: Honnan tudod, hogy meghalt Saul és Jonathán az ő fia? Felele az ifjú, ki a hírt hozta: Történetből felmenék a Gilboa hegyére, és ímé Saul (d)1,6: 1 Sám. 31,4. az ő dárdájára támaszkodott vala, és ímé a szekerek és lovagok utólérék őtet. Hátratekintvén pedig Saul, megláta engem és szólíta, és mondék: Ímhol vagyok én. Monda pedig nékem: Ki vagy te? Felelék néki: Amálekita vagyok. Akkor monda nékem: Kérlek állj mellém és ölj meg engem, mert dermedtség fogott el engem, (e)1,9: vers 6. pedig a lélek még teljesen bennem van. Annakokáért én mellé állván, megölém őtet, mert tudtam, hogy meg nem él, miután elesett, és elhozám a koronát, mely az ő fején vala, és az aranypereczet, mely az ő karján volt, és azokat ímé ide hoztam az én uramnak. Akkor megragadá Dávid a maga ruháit és (f)1,11: rész3,31. 1 Móz. 37,29. megszaggatá, úgyszintén a többi emberek is, a kik ő vele valának. És nagy zokogással sírának, és bőjtölének (g)1,12: 1 Sám. 31,13. mind estvéig, Saulon és Jonathánon, az ő fián, és az Úrnak népén és Izráelnek házán, mivelhogy fegyver által hullottak el. És monda Dávid az ifjúnak, a ki ezt elbeszélé néki: Honnét való vagy te? Felele: Egy jövevény Amálekita férfi fia vagyok. Ismét monda néki Dávid: Hogy nem féltél felemelni kezedet (h)1,14: 1 Sám. 24,6.7. 26,9. az Úr felkentjének elvesztésére? És szólíta Dávid egyet az ő szolgái közül, kinek monda: Jőjj elő és öld meg (i)1,15: rész4,12. őt. Ki általüté azt, és meghala. És monda néki Dávid: A te véred legyen a te fejeden: mert a tennen nyelved vallása bizonyságot tesz ellened, mondván: Én öltem (j)1,16: vers 10. meg az Úrnak felkentjét.

Dávid gyászéneke Saul és Jonathán felett

És keservesen síra Dávid ilyen sírással, (k)1,17: vers 19.27. Saulon és Jonathánon, az ő fián, És monda (íjdal ez, hogy megtanulják Júda fiai, mely be van írva a (l)1,18: 1 Sám. 31,3. Jásár könyvébe): Izráel! a te ékességed elesett halmaidon: miként hullottak el a hősök! Meg ne mondjátok (m)1,20: 1 Sám. 27,3.5. Mik. 1,10. Gáthban, ne hirdessétek Askelon utczáin, hogy ne örvendjenek a Filiszteusok leányai, és ne ujjongjanak a körülmetéletlenek leányai. Gilboa (n)1,21: vers 6. hegyei, se harmat, se eső ti reátok ne szálljon, és mezőtök ne teremjen semmi áldozatra valót; mert ott hányatott el az erős vitézek paizsa, Saulnak paizsa, mintha meg nem kenettetett volna (o)1,21: 1 Sám. 10,1. olajjal. A megöletteknek vérétől és a hősöknek kövérétől Jonathán kézíve hátra nem (p)1,22: 1 Sám. 14,13. tért, és a Saul fegyvere hiába nem járt. Sault és Jonathánt, a kik egymást szerették (q)1,23: 1 Sám. 20,2. és kedvelték míg éltek, a halál sem szakította el; a saskeselyűknél gyorsabbak és az oroszlánoknál erősebbek valának. Izráel leányai! sirassátok Sault, ki karmazsinba öltöztetett gyönyörűen, és aranynyal ékesíté fel ruhátokat. Oh, hogy elhullottak a hősök a harczban! Jonathán halmaidon esett el! Sajnállak testvérem, Jonathán, kedves (r)1,26: 1 Sám. 18,1. 20,41. 23,16.17. valál nékem nagyon, hozzám való szereteted csudálatra méltóbb volt az asszonyok szerelménél. Oh, hogy elhullottak a hősök! És elvesztek a hadi szerszámok!