Eph Efezusiakhoz, fejezet Pál levele az efezusiakhoz, fejezet 1
Isten magasztalása a Krisztusban való lelki áldásért
Pál, Jézus Krisztus apostola Isten akaratjából, az Efézusban lévő és Krisztus Jézusban hívő szenteknek. 1,1: 1 Kor. 1,1. Fil. 1,1. Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól. 1,2: Róm 1,7. Áldott legyen az Isten, és a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak Atyja, a ki megáldott minket minden lelki áldással a mennyekben a Krisztusban, 1,3: 1 Pét. 1,3. A szerint, a mint magának kiválasztott minket Ő benne a világ teremtetése előtt, hogy legyünk mi szentek és feddhetetlenek Ő előtte szeretet által, 1,4: 2 Tim. 1,9. Csel. 15,18. Eleve elhatározván, hogy minket a maga fiaivá fogad Jézus Krisztus által az Ő akaratjának jó kedve szerint, 1,5: Róm. 8,15.29.30. Kegyelme dicsőségének magasztalására, a melylyel megajándékozott minket ama Szerelmesben, 1,6: Mát. 3,17. Kol. 1,13. Róm. 8,39. A kiben van a mi váltságunk az Ő vére által, a bűnöknek bocsánata az Ő kegyelmének gazdagsága szerint. 1,7: Róm. 3,23–25. Melyet nagy bőséggel közlött velünk minden bölcsességgel és értelemmel, 1,8: 1 Kor. 1,5. Kol. 1,9. Megismertetvén velünk az Ő akaratjának titkát az Ő jó kedve szerint, melyet eleve elrendelt magában, 1,9: rész3,4.5. Róm. 16,25.26. Kol. 1,26. 2 Tim. 1,9.10. Az idők teljességének rendjére nézve, hogy ismét egybeszerkeszt magának mindeneket a Krisztusban, mind a melyek a mennyekben vannak, mind a melyek e földön vannak; 1,10: Gal. 4,4. 1 Móz. 1,31. 1 Ján. 3,8–10. Ján. 8,44. 2 Kor. 11,3. Róm. 8,19–23. Mát. 19,28. 2 Pét. 3,10–13. Ő benne, a kiben vettük is az örökséget, eleve elrendeltetvén annak eleveelvégzése szerint, a ki mindent az ő akaratjának tanácsából cselekszik, Hogy legyünk mi magasztalására az Ő dicsőségének, a kik előre reménykedtünk a Krisztusban: 1,12: Róm. 3,2. 9,4. Csel. 3,25. A kiben ti is, minekutána hallottátok az igazságnak beszédét, idvességetek evangyéliomát, a melyben hittetek is, megpecsételtettetek az ígéretnek ama Szent Lelkével, 1,13: Kol. 1,5. Csel. 19,2–5. 2,37.38. 8,12. Ján. 3,5. Eféz. 4,30. Csel. 2,16–18. Jóel 2,28.29. Zak. 12,10. A ki záloga a mi örökségünknek Isten tulajdon népének megváltatására, az Ő dicsőségének magasztalására. 1,14: 2 Kor. 1,22. 1 Kor. 15,28. Róm. 8,18–23. 2 Móz. 19,5. 5 Móz. 7,6. 14,2. 26,18. Zsolt. 135,4. Malak. 3,17.
Könyörgés a kegyelemben való növekedésért. Krisztus az egyház feje
Annakokáért én is, hallván a ti hiteteket az Úr Jézusban, és minden szentekhez való szerelmeteket, 1,15: Kol. 1,4. Nem szűnöm meg hálát adni tiérettetek, emlékezvén reátok az én könyörgéseimben; 1,16: 1 Kor. 1,4. 1 Thess. 1,2. Fil. 1,3. Hogy a mi Urunk Jézus Krisztusnak Istene, a dicsőségnek Atyja adjon néktek bölcseségnek és kijelentésnek Lelkét az Ő megismerésében; 1,17: Csel. 7,2. Kol. 1,15. Fil. 2,5–11. 1 Kor. 11,3. Róm. 8,34. 1 Kor. 15,27.28. Ján. 20,17. Mát. 27,46. Ján. 10,29. 14,28. 1 Kor. 2,10. És világosítsa meg értelmetek szemeit, hogy tudhassátok, hogy mi az Ő elhívásának a reménysége, mi az Ő öröksége dicsőségének a gazdagsága a szentek között, 1,18: Róm. 1,21. 11,8.10. 2 Kor. 4,6. Fil. 3,20. Róm. 5,2. 8,18–24. Kol. 1,27. 2 Kor. 4,17. Kol. 1,12. Csel. 20,32. 26,18. 1 Kor. 6,9. Gal. 5,21. Eféz. 5,5. És mi az Ő hatalmának felséges nagysága irántunk, a kik hiszünk, az Ő hatalma erejének ama munkája szerint, A melyet megmutatott a Krisztusban, mikor feltámasztotta Őt a halálból, és ültette Őt a maga jobbjára a mennyekben. 1,20: Márk 16,19. Zsolt. 110,1. Csel. 2,24. Fil. 3,20.21. Csel. 7,55. Mát. 24,30. 25,31. Róm. 8,9–11. Felül minden fejedelemségen és hatalmasságon és erőn és uraságon és minden néven, mely neveztetik nemcsak e világon, hanem a következendőben is: 1,21: rész3,10. Fil. 2,9–11. Kol. 1,16. Róm. 8,38. 1 Pét. 3,22. És mindeneket vetett az Ő lábai alá, és Őt tette mindeneknek fölötte az anyaszentegyháznak fejévé, 1,22: Zsolt. 8,7. Zsid. 2,8. Kol. 1,8. Mely az Ő teste, teljessége Ő néki, a ki mindeneket betölt mindenekkel. 1,23: rész3,17. 1 Kor. 12,27. Kol. 1,18.24. 2,19. Róm. 12,5. 8,9.10. Ján. 15,5. Kol. 1,17.