Isa Ézsaiás, fejezet Ézsaiás próféta könyve, fejezet 9
De nem lesz mindig sötét ott, a hol most szorongatás van; először 9,1: Ésa. 8,20. Máté 4,13–16. megalázta Zebulon és Nafthali földjét, de azután megdicsőíti a tenger útját, a Jordán túlsó partját és a pogányok határát.
A Messiás születése, neve, országa
A nép, a mely sötétségben 9,2: Ésa. 42,1–7. 26,19. 60,1. jár vala, lát nagy világosságot; a kik lakoznak a halál árnyékának földében, fény ragyog fel fölöttök! Te megsokasítod e népet, nagy örömöt szerzesz néki, és örvendeznek előtted az aratók örömével, 9,3: Zsolt. 126,3. 4,8. 68,13. 119,162. és vígadoznak, mint mikoron zsákmányt osztanak. Mert terhes igáját és háta vesszejét, az őt nyomorgatónak botját összetöröd, mint 9,4: Bir. 7,22–25. Ésa. 10,26. Zsolt. 83,10. a Midián napján; Mert a vitézek harczi saruja és a vérbe fertőztetett öltözet megég, és tűznek eledele lészen; Mert egy gyermek születik nékünk, fiú 9,6: Luk. 1,32.33. 2,10.11. adatik nékünk, és az uralom az ő vállán lészen, és hívják nevét: csodálatosnak, 9,6: Jer. 23,5.6. tanácsosnak, erős Istennek, örökkévalóság atyjának, békesség fejedelmének! Uralma növekedésének és békéjének nem lesz vége a 9,7: Ésa. 1,27. Dávid trónján és királysága felett, hogy fölemelje és megerősítse azt jogosság és igazság által mostantól mindörökké. A 9,7: Ésa. 37,32. 2 Kir. 19,31. seregek Urának buzgó szerelme mívelendi ezt!
Ítélet Izráel felett
Beszédet küldött az Úr Jákóbnak, és leesett Izráelben, Hogy megértse az egész nép: Efraim és Samaria lakosa, a kik ezt mondják kevélyen és felfuvalkodva: Téglák omlottak le, és mi faragott kőből építünk; fügefák vágattak ki, és mi czédrusokat ültetünk helyökre! De az Úr ellenök hozza 9,11: 2 Kir. 16,9. Reczin szorongatóit, és ellenségeiket rájok uszítja; A Sziriabeliek 9,12: 2 Kir. 15,29. Ésa. 5,25. elől, és a Filiszteusok hátul, s falják Izráelt feltátott torokkal. Mindezekkel azonban haragja el nem múlt, és keze még felemelve van. Hiszen e nép 9,13: Jer. 5,3. nem tért meg az őt verő Istenhez, és a seregeknek Urát nem keresték; Ezért kivágja az Úr Izráelből a főt és farkat, a pálmaágat és a kákát egy 9,14: Ésa. 3,3.4. napon. A fő: a vén és a főember, a fark pedig a próféta, a ki hazugságot szól. Mert e nép 9,16: Ésa. 3,13. Jer. 6,14. Máté 23,13. vezérei hitetőkké lettek, és a kiket vezetének, elvesztek. Ezért ifjaiban sem gyönyörködik az Úr, s árváin és özvegyein sem könyörül; mert mindnyájan istentelenek és gonosztevők, és minden száj bolondságot beszél. Mindezekkel haragja el nem múlt, és keze még felemelve van. Mert a gonoszság felgerjedt, mint a tűz, s tövist és gazt emészt, és meggyújtja a sűrű erdőt, és 9,18: Ésa. 47,14. Máté 3,12. felgomolyg az füst oszlopában. A seregek Urának haragja miatt kiégett a föld, 9,19: Ésa. 13,9.10. és a nép a tűznek eledele lőn: Senki atyjafián 9,19: Jer. 16,6.9. nem könyörül, Jobbkézre vág és megéhezik, eszik balkézre és nem elégszik meg; mindnyájan 9,20: Jer. 19,9. karjoknak húsát eszik, Manassé Efraimot és Efraim Manassét; s mindketten Júda ellen kelnek. Mindezekkel haragja el nem múlt, és keze még felemelve van.