Mat Máté, fejezet Máté evangéliuma, fejezet 21
Jézus bevonul Jeruzsálembe
Mk 11,1-11; Lk 19,28-38; Jn 12,12-19
Amikor közeledtek Jeruzsálemhez és Betfagéba, az Olajfák hegyéhez jutottak, akkor elküldött Jézus két tanítványt, és ezt mondta nekik: „Menjetek ebbe a faluba, amely előttetek van, és ott találtok egy megkötött szamarat és vele együtt a csikóját: oldjátok el, és hozzátok ide nekem. Ha valaki valamit szól nektek, mondjátok, hogy az Úrnak van szüksége rájuk, és rögtön el fogja engedni őket.“
Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék a próféta mondása, aki így szólt:
„Mondjátok meg Sion leányának:
»Íme, királyod jön hozzád,
alázatosan és szamáron ülve,
teherhordozó szamárnak csikóján.«“
A tanítványok pedig elmentek, és úgy cselekedtek, amint Jézus parancsolta nekik. Elhozták a szamarat és annak csikóját, felsőruhájukat rájuk terítették, Jézus pedig ráült. A sokaság legnagyobb része pedig felsőruháit az útra terítette, mások pedig fákról gallyakat vagdostak, és az útra szórták. Az előtte és utána menő sokaság pedig így kiáltott:
„Hozsánna a Dávid Fiának!“
„Áldott, aki jő az Úrnak nevében!“
„Hozsánna a magasságban!“
És amikor bement Jeruzsálembe, felbolydult az egész város, és kérdezték: „Kicsoda ez?“
A sokaság pedig ezt mondta: „Ez Jézus, a galileai Názáretből való próféta.“
Jézus megtisztítja a templomot
Mk 11,15-19; Lk 19,45-48; Jn 2,13-22
És bement Jézus az Isten templomába, és kiűzte mindazokat, akik árultak és vásároltak a templomban; és a pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit felforgatta. És ezt mondta nekik: „Meg van írva: »Az én házamat imádság házának mondják: ti pedig latrok barlangjává tettétek.«“
Azután vakok és sánták mentek hozzá a templomban, és meggyógyította őket. A főpapok és az írástudók pedig látva a csodákat, amelyeket cselekedett, és a gyermekeket, akik a templomban kiáltoztak: „Hozsánna a Dávid Fiának!“ – haragra gerjedtek, és ezt mondták neki: „Hallod, mit mondanak ezek?“
Jézus pedig ezt válaszolta nekik: „Hallom. Sohasem olvastátok: »A gyermekek és csecsemők szája által szereztél dicsőséget?«“
Ezután otthagyta őket, kiment a városból Betániába, és ott maradt éjjel.
A fügefa elszáradása
Reggel pedig a városba visszajövet megéhezett. És meglátott egy fügefát az út mellett, odament hozzá, és nem talált rajta semmit, hanem csak leveleket. Ekkor ezt mondta neki: „Gyümölcs ezután rajtad soha ne teremjen!“ És a fügefa azonnal elszáradt.
Látták ezt a tanítványok, és csodálkozva mondták: „Hogyan száradt el a fügefa oly hirtelen?“
Jézus pedig ezt felelte nekik: „Bizony mondom néktek, ha van hitetek, és nem kételkedtek, nemcsak azt tehetitek meg, ami ezzel a fügefával történt, hanem ha azt mondjátok e hegynek: Kelj fel, és zuhanj a tengerbe, az is megtörténik. És amit imádságotokban kértek, mindazt meg is kapjátok, ha hisztek.“
Kérdés Jézus hatalmáról
Amikor bement a templomba, odamentek hozzá a főpapok és a nép vénei, amint tanított, és ezt mondták: „Micsoda hatalommal cselekszed ezeket? És ki adta neked ezt a hatalmat?“
Jézus ezt felelte nekik: „Én is kérdezek egy dolgot tőletek, amire ha megfeleltek nekem, én is megmondom nektek, milyen hatalommal cselekszem ezeket. A János keresztsége honnan volt: mennyből vagy emberektől?“
Azok pedig így tanakodtak magukban: „Ha azt mondjuk: mennyből, azt mondja majd nekünk: Akkor miért nem hittetek neki? Ha pedig azt mondjuk: emberektől, akkor félünk kell a sokaságtól, mert Jánost mindenki prófétának tartja.“
Ezért így feleltek Jézusnak: „Nem tudjuk.“ Ő pedig ezt mondta nekik: „Én sem mondom meg nektek micsoda hatalommal cselekszem ezeket.
A két testvér példázata
„De mit gondoltok ti? Volt egy embernek két fia, és odamenve az elsőhöz, ezt mondta: Eredj, fiam, munkálkodj ma a szőlőmben.
Az pedig így felelt: Nem megyek; de azután meggondolta magát, és elment.
A másikhoz is odamenve, hasonlóképpen szólt. Ő pedig azt felelte: Elmegyek Uram – de nem ment el.
E kettő közül melyik teljesítette az atyja akaratát?“
Ezt felelték neki: „Az első.“ Jézus ekkor ezt mondta nekik: „Bizony mondom néktek: A vámszedők és a parázna nők megelőznek titeket az Isten országában. Mert eljött hozzátok János, az igazság útján, és nem hittetek neki, a vámszedők és a parázna nők pedig hittek neki. Ti pedig, akik ezt láttátok, azután sem tértetek meg, és nem hittetek neki.“
A gonosz szőlőművesek
Hallgassatok meg egy másik példázatot: „Volt egy gazda, aki szőlőt ültetett, azt gyepűvel körülvette, sajtót ásott le benne, és tornyot épített, kiadta munkásoknak, és elutazott. Amikor pedig a szüret ideje elérkezett, elküldte szolgáit a munkásokhoz, hogy vegyék át a termést.
A munkások megfogták a szolgáit, az egyiket megverték, a másikat megölték, a harmadikat pedig megkövezték. Ismét küldött más szolgákat, többet, mint az előbb, és azokkal is úgy cselekedtek. Utoljára pedig elküldte saját fiát, ezt mondván: A fiamat meg fogják becsülni.
De a munkások meglátták a fiút, és azt mondták maguk közt: Ez az örökös. Gyertek, öljük meg, és foglaljuk el az örökségét. És megfogták őt, kivetették a szőlőből, és megölték.
Amikor azért megjön a szőlőnek ura, vajon mit tesz ezekkel a munkásokkal?“
Ezt felelték neki: „Mivel gonoszok, gonoszul elveszti őket, a szőlőt pedig kiadja más munkásoknak, akik idejében odaadják majd neki a termést.“
Erre Jézus ezt kérdezte tőlük: „Sohasem olvastátok az Írásokban:
»Amelyik követ az építők megvetettek,
az lett a szegletkő,
az Úrtól lett ez,
és csodálatos a mi szemeink előtt«?
Ezért mondom nektek, hogy elvétetik tőletek az Istennek országa, és oly népnek adatik, amely megtermi annak gyümölcsét. És aki erre a kőre esik, szétzúzza magát, akire pedig ez esik reá, szétmorzsolja azt.“
Amikor a papok és a farizeusok hallották példázatait, megértették, hogy róluk beszél. És amikor el akarták őt fogni, megrémültek a sokaságtól, mivel prófétának tartották őt.