PsaПс ZsoltárokПсалтыр, zsoltárпсалом A zsoltárok könyveПсалтыр, zsoltárпсалом 18

Csodálatos szabadításért való hálaadás és bizalom az Istennek erős segítségében

(V. ö. 2 Sám. 22.)

Az éneklőmesternek, az Úr szolgájától, Dávidtól, a ki az Úrhoz ez ének szavait azon a napon mondotta, a melyen az Úr megszabadította őt minden ellenségének kezéből, és a Saul kezéből. És monda: Szeretlek Uram, én erősségem! Az Úr az én kősziklám, váram és szabadítóm; az én Istenem, az én kősziklám, ő benne bízom: az én paizsom, idvességem szarva, menedékem. Az Úrhoz kiáltok, a ki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől. Halál kötelei vettek körül, s az istentelenség árjai rettentettek engem. A Seol kötelei vettek körül; a halál tőrei fogtak meg engem. Szükségemben az Urat hívtam, és az én Istenemhez kiáltottam; szavamat meghallá templomából, és kiáltásom eljutott füleibe. Megindult, megrendült a föld, s a hegyek fundamentomai inogtak; és megindultak, mert haragra gyúlt. Füst szállt fel orrából, és szájából emésztő tűz; izzó szén gerjedt belőle. Lehajtotta az eget és leszállt, és homály volt lábai alatt. Kérubon haladt és röpült, és a szelek szárnyain suhant. A sötétséget tette rejtekhelyévé; sátora körülötte a sötét felhők és sűrű fellegek. Az előtte lévő fényességből felhőin jégeső tört át és eleven szén. És dörgött az Úr a mennyekben, és a Magasságos zengett; és jégeső hullt és eleven szén. És kibocsátá nyilait és elszéleszté azokat, villámokat szórt és megháborította azokat. És meglátszottak a vizek medrei s megmutatkoztak a világ fundamentomai; a te feddésedtől, Uram, a te orrod leheletének fuvásától. Lenyúlt a magasból és felvett engem; kivont engem nagy vizekből. Megszabadított engem az én erős ellenségemtől, s az én gyűlölőimtől, a kik hatalmasabbak voltak nálamnál. Rám jöttek veszedelmem napján; de az Úr volt az én támaszom. És kivitt engem tágas helyre; kiragadt engem, mert kedvét leli bennem. Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem; Mert megőriztem az Úrnak útait, és gonoszul nem távoztam el az én Istenemtől. Mert minden ítélete előttem, és rendeléseit nem hánytam el magamtól. És tökéletes voltam előtte, őrizkedtem az én vétkemtől. És megfizetett nékem az Úr az én igazságom szerint; kezeim tisztasága szerint, a mi szemei előtt van. Az irgalmashoz irgalmas vagy: a tökéleteshez tökéletes vagy. A tisztával tiszta vagy; s a visszáshoz visszás vagy. Mert te megtartod a nyomorult népet, és a kevély szemeket megalázod; Mert te gyujtod meg az én szövétnekemet; az Úr az én Istenem megvilágosítja az én sötétségemet. Mert általad táboron is átfutok, és az én Istenem által kőfalon is átugrom. Az Istennek útja tökéletes; az Úrnak beszéde tiszta; paizsuk ő mindazoknak, a kik bíznak benne. Mert kicsoda Isten az Úron kivül? És kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül? Az Isten, a ki felövez engem erővel, és tökéletessé teszi útamat: Olyanná teszi lábamat, mint a szarvasé, és az én magas helyeimre állít engem. Ő tanítja kezemet a harczra, karjaim meghajlítják az érczíjat. És adtad nékem a te idvességednek paizsát, és a te jobbod megszilárdított engem, és a te jóvoltod felmagasztalt engem. Kiszélesítetted lépésemet alattam, és nem tántorogtak lábaim. Üldözöm ellenségeimet és elérem őket, és nem térek vissza, míg meg nem semmisültek. Összetöröm őket, hogy fel sem kelhetnek; lábaim alá hullanak. Mert te öveztél fel engem erővel a harczra, alám görbeszted az ellenem felkelőket. És megadtad, hogy ellenségeim meghátráltak, és az én gyűlölőimet elpusztíthattam. Kiáltottak, de nem volt szabadító, az Úrhoz és nem felelt nékik. És apróra törtem őket, a milyen a szél elé való por, és megtapodtam őket mint utcza sarát. Megmentettél engem a nép pártoskodásaitól; nemzetek fejévé tettél engem; oly nép szolgál nékem, a melyet nem ismertem. A mint hall a fülök, engedelmeskednek, és idegenek is hizelegnek nékem. Az idegenek elepedtek, és reszketve jőnek elő zárt helyeikből. Él az Úr és áldott az én kősziklám, magasztaltassék hát az én idvességemnek Istene! Az Isten, a ki bosszút áll értem, és népeket hajlít alám; A ki megment engem ellenségeimtől. Még az ellenem felkelők fölött is felmagasztalsz engem, az erőszakos embertől megszabadítasz engem. Azért dicsérlek téged, Uram, a nemzetek között, és éneket zengek a te nevednek. Nagy segítséget ád az ő királyának és irgalmasságot cselekszik az ő felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké.