PsaPs ZsoltárokPsalmen, zsoltárPsalm A zsoltárok könyveDas Buch der Psalmen, zsoltárPsalm 49

Übersetzungen

A hitetlenek szerencséje halálukkal véget ér

(V. ö. Zsolt. 37,73.)

Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak 49,1: 1 Krón. 25,1. 26,1. zsoltára. Halljátok meg ezt mind ti népek, figyeljetek mind ti, e világ lakói! Akár közemberek fiai, akár főemberek fiai, együtt a gazdag és szegény. Az én szájam bölcsességet beszél, szívemnek elmélkedése tudomány. Példabeszédre hajtom fülemet, hárfaszóval nyitom 49,5: Zsolt. 78,2. Máté 13,35. meg mesémet. Miért féljek a gonoszság napjain, mikor nyomorgatóim bűne vesz körül, A kik 49,7: Luk. 12,19. Péld. 18,11. gazdagságukban bíznak, és nagy vagyonukkal dicsekesznek? Senki sem válthatja meg atyjafiát, nem 49,8: Zsid. 9,27. adhat érte váltságdíjat Istennek. Minthogy lelköknek váltsága drága, abba kell hagynia örökre; Még ha örökké élne is és nem látná meg a sírgödört. De meglátja! A bölcsek 49,11: Préd. 2,15.16. is meghalnak; együtt vész el bolond és ostoba, és gazdagságukat 49,11: Zsolt. 39,7. másoknak hagyják. Gondolatjok ez: az ő házok örökkévaló, lakóhelyeik nemzedékről-nemzedékre szállnak, nevöket hangoztatják a földön. Pedig az ember, még ha tisztességben van, sem marad 49,13: Jób 27,13–23. Luk. 12,19.20. meg; hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak. Ez az ő sorsuk bolondság nékik; de azért gyönyörködnek szavokban az ő követőik. Szela. Mint juhok, a Seolra vettetnek, a halál legelteti őket, és az igazak uralkodnak rajtok reggel; 49,15: Jób 27,17. Zsolt. 58,13. alakjokat elemészti a Seol, távol az ő lakásuktól. Csak Isten válthatja ki lelkemet a Seol 49,16: Zsolt. 16,10. 23,4. 71,20.21. 80,13. kezéből, mikor az megragad engem. Szela. Ne félj, ha valaki meggazdagszik, ha 49,17: Jób 27,13–23. megöregbül házának dicsősége; Mert semmit sem vihet el magával, ha 49,18: 1 Tim. 6,7. Jób 27,17. meghal; dicsősége nem száll le utána. Ha életében áldottnak vallja is magát, s ha dicsérnek is téged, hogy jól tettél magaddal: Mégis az ő atyáinak nemzetségéhez jut, a kik soha sem látnak világosságot. Az ember, még ha tisztességben van is, de nincs okossága: hasonlít a barmokhoz, 49,21: Zsolt. 32,9. Préd. 3,19. a melyeket levágnak.