Psa Zsoltárok, zsoltár A zsoltárok könyve, zsoltár 50
Az igazi hálaáldozat
(V. ö. 1 Sám. 15,22.)
Asáf zsoltára.
Az Istenek 50,1: Józs. 22,22. Istene, az Úr szól, és hívja a földet a nap keltétől lenyugtáig. A 50,2: Zsolt. 132,13.14. 110,2. Sionról, a melynek szépsége tökéletes, fényeskedik Isten. Eljön 50,3: Ésa. 35,4. a mi Istenünk és nem hallgat; emésztő tűz van előtte, s körülte erős forgószél. Hívja 50,4: Ésa. 1,2. az egeket onnan felül, és a földet, hogy megítélje 50,4: 2 Móz. 19,5.6. népét: Gyűjtsétek elém kegyeseimet, a kik áldozattal erősítik 50,5: 2 Móz. 24,3. 6–8. szövetségemet! És az egek kijelentik 50,6: Zsolt. 89,6. az ő igazságát, mert az Isten biró. Szela. Hallgass én népem, hadd szóljak! Te Izráel, 50,7: 5 Móz. 4,6. 29,13–15. hadd tegyek bizonyságot rólad; Isten vagyok én, a te 50,7: 2 Móz. 19,5. 20,2. 2 Sám. 7,23.24. Istened. Nem feddlek én téged áldozataidért, és hogy égőáldozataid szüntelen előttem vannak. De nem fogadhatok 50,9: Ésa. 66,2–4. el tulkot a te házadból, vagy bakokat a te aklaidból; Mert 50,10: Zsolt. 8,8.9. enyém az erdőnek minden vadja, a barmok az ezernyi hegyeken. Ismerem a hegyeknek minden szárnyasát, és a mező állatai tudva vannak nálam. Ha megéhezném, nem mondanám meg néked, mert enyém e világ 50,12: 2 Móz. 19,5. Zsolt. 24,1. és ennek mindene. Avagy eszem-é én a bikák húsát, és a bakoknak vérét iszom-é? Hálával áldozzál az Istennek, és teljesítsd a felségesnek 50,14: Zsolt. 116,13.14. fogadásidat! És hívj segítségül 50,15: Jób. 22,27. engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsőítesz 50,15: Zsolt. 18,1.2. engem. A gonosznak pedig ezt mondja Isten: Miért beszélsz te rendeléseimről, és veszed szádra az én szövetségemet? Hiszen te gyűlölöd a fenyítést, és hátad 50,17: vers 18.20. mögé veted rendelésimet! Ha lopót látsz, mellé adod magad, és ha paráznákat, társalkodol velök. A szádat gonoszságra tátod, és a nyelved csalárdságot sző. Leülsz és felebarátodra beszélsz, anyád fiát is megszidalmazod. Ezeket teszed és én hallgassak? Azt gondolod, olyan 50,21: 5 Móz. 29,19–20. vagyok, mint te? Megfeddelek téged, és elédbe sorozom azokat. Értsétek meg ezt, ti Istent felejtők, hogy el ne ragadjalak 50,22: Zsolt. 78,11. Malak. 4,1.3. menthetetlenül: A ki hálával áldozik, 50,23: Zsolt. 18,20–27. az dicsőít engem, és a ki az útra vigyáz, annak mutatom meg Istennek szabadítását.