Pro Példabeszédek, fejezet A példabeszédek könyve, fejezet 14
Az emberi életbe vágó igaz bölcseség dicsérete
A bölcs asszony 14,1: rész31,10–31. építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt. A ki igazán jár, féli az 14,2: Jób 12,4. Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt. A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket. Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van. A hűséges tanú 14,5: rész22,16. 2 Móz. 23,1. nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából. A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű. Menj el a bolond férfiú 14,7: rész9,7. 23,9. elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét. Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás. A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van. A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes. Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik. Van olyan út, mely helyesnek látszik 14,12: rész16,25. az ember előtt, és vége a halálra menő út. Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm 14,13: Luk. 6,25. fordul szomorúságra. Az ő útaiból 14,14: rész1,31.32. elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú. Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz. A bölcs félvén, 14,16: Zsolt. 17,4. 119,120. eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott. A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz. Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a 14,18: vers 24. tudománynak koszorúját. Meghajtják magokat a gonoszok a jók 14,19: Zsolt. 18,45. Jób 20,10. előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál. Még az ő felebarátjánál is útálatos a 14,20: rész19,7. szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja. A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet 14,21: Jób 31,16–20. cselekszik, 14,21: Máté 25,34–40. boldog az! Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó 14,22: Luk. 6,38. szerzőknek. Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés. A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság. Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok. Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz 14,26: rész18,10. menedéke. Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, 14,27: rész13,14. a halál tőrének eltávoztatására. A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása. A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az. A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása. A ki elnyomja a szegényt, 14,31: rész17,5. gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, 14,31: Máté 10,40. 25,40. Zsid. 6,10. a ki könyörül a szűkölködőn. Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is 14,32: Zsolt. 5,7. 34,20. reménysége van. Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban van, magát hamar 14,33: rész13,16. 29,11. megismerheti. Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek. A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz.