Psa Zsoltárok, zsoltár A zsoltárok könyve, zsoltár 79
Panasz Jeruzsálem elpusztítói ellen
(V. ö. Zsolt. 74.)
Aszáf zsoltára.
Oh Isten, pogányok 79,1: 2 Kir. 25,1–10. jöttek be örökségedbe, megfertőztették szent templomodat, Jeruzsálemet kőhalommá tették. Szolgáid holttestét az ég madarainak adták eledelül, szenteid húsát a föld vadjainak. Ontották véröket, mint a vizet Jeruzsálem körül, s nem volt, a ki eltemette volna őket. Gyalázattá lettünk 79,4: Zsolt. 44,14. 80,7. 137,7. Ezék. 25,3.6. 26,2. szomszédaink előtt, csúfságul és nevetségül a körültünk lakóknak. Meddig haragszol Uram, szüntelen? meddig gerjedez féltő szerelmed, mint a tűz? Ontsd ki haragodat 79,6: Jer. 10,25. a pogányokra, a kik nem ismernek téged, és az országokra, a melyek nem hívják segítségül a te nevedet; Mert megemésztették 79,7: Zsolt. 14,4. Jákóbot, és hajlékát elpusztították. Ne emlékezzél meg rovásunkra elődeink 79,8: Ésa. 64,9.10. vétkéről; siess elénk irgalmasságoddal, mert megnyomorodunk nagyon. Segíts meg bennünket, szabadító Istenünk, a te nevednek 79,9: Ésa. 48,9. Ezék. 20,22. dicsőségéért; ments meg minket és bocsásd meg vétkeinket a te nevedért. Minek mondanák a pogányok: Hol az ő Istenök? Legyen nyilvánvaló a pogányokon szemeink láttára a te szolgáid kiontott véréért való bosszúállásod. Jusson elődbe a foglyok könyörgése; karod hatalmával tartsd meg a halálnak eme fiait; És fizess meg szomszédaink keblébe 79,12: Ésa. 65,6.7. hétszeresen a gyalázatért, a melylyel illettek téged, oh Uram! Mi pedig, 79,13: 5 Móz. 32,9–13. a te néped és a te legelőd nyája, hálát adunk néked mindörökké, s nemzedékről-nemzedékre hirdetjük a te dicséretedet!